Križevci városa
Križevci Észak-Horvátország egyik legrégebbi középkori városa. Már 1193-ban szabad királyi város státusza volt .
Ez a hosszú és nyugodt múltú város 38 országgyülésnek adott otthont „Sabor“, a plébániatemplomban tartott országgyűlésen 1397-ben zajlott az úgynevezett “véres szábor”. Az országgyülést a Szent Kereszt plébániában tartották amelyről állítólag később a város a nevét kapta. Križevci a nyolc templomtorony városaként is ismert, amelyhez sajátos sziluettje tartozik. A Szent Kereszt plébániatemplom a város legrégebbi épülete ami 1232-ben már állt. 1756-ban egyedülálló barokk márványoltárt épített hozzá Francesco Robba, és meg kell még említenünk Oton Iveković nyolc méter széles és a szentély körülvevő nagyméretű faliképét mely a körösi véres országgyűlést ábrázolja.
A görög katolikus püspökség székhelye és fontos központja a Presvetoga Trojstva a Szentháromság tiszteletére emelt székesegyház kiemelt fontosságú, nemcsak a püspök lakóhelye de fontos szakrális központ is. Nagy értékeű komplexum a kincstárával és a 15. és 16. századi könyveket tartalmazó könyvtárával.
Križevci védőszentje Szent Márk Križevčanin, aki a harmadik kánonizálandó horvát volt. A szent ünnepét minden évben szeptember 7-én tatják, ez az ünnep nagy számú hívőt vonz a városba.
A város mindig is az oktatás fontos központja volt. Horvátország egyik első Olvasóköre 1839-ben nyílt meg, és már 1860-ban megalakult a Gazdasági és Erdészeti Intézet.
Križevci a Križevci alapszabályának születési helye, ez egy írott szabálykönyv a jó asztali szokásokról. A Križevci alapszabályát vidám, nagylelkű és jó emberek írták, akik szerették a jó borokat, amelyekre a Križevci és a Kalnik régió mindig is híres volt.
Az év folyamán számos rendezvény zajlik a városban, a legismertebb Križevačko veliko Spravišče-től kezdve, amely közel fél évszázada várja vendégeit . A többi esemény közül megemlítendő a horvátok szentjeinek ünnepe Szent Vinko („Vincekovo“) és Szent Márton („Martinje”)és a legfontosabb Szent Márk napja , valamint a Križevci-karnevál és Koprivnica-Križevci megye kézműves vásárja.
ZALAKAROS RÖVID TÖRTÉNETE
A település első hiteles írásos említése 1254-ből való, ahol királyi birtokként jelzik. Az emberek életében, a falu gazdaságában mindig is kiemelkedő szerepet játszott a szőlőművelés és a bortermelés, az állattenyésztés.
Visszatekintve településünk több mint háromnegyed évezredes történetére, az két nagy részre tagolható. Az első, az 1254-et követő 711évre, a második pedig az utolsó 50 évre. Azaz mi történt a fürdő születése előtt és mindaz, ami ezt követően jött létre. 1965-ig mindössze néhány híradás szólt Magyarországon az ezer fős lélekszámot soha el nem érő kistelepülésről, amely alárendelt szerepet töltött be nagyobb szomszédjai gyűrűjében.
A fürdő születése 1962-ig nyúlik vissza, amikor a várt fekete arany helyett forróvíz szökött az ég felé.1965. szeptember 5-én nyitotta meg kapuit a gyógyfürdő.
Az évtizedek alatt két Magyarországnyi ember keresett enyhülést bajaira Zalakaroson. Jelzésértékű, hogy 2010. július 16-án, az új fogadóépületnek a küszöbét léphette át a 20 milliomodik látogató.
A gyógyfürdővel párhuzamosan az idegenforgalmi a szálláshelyi kapacitás is rohamléptékben növekedett. Mindezek következtében a kislétszámú falu rohamos mértékben fejlődött és fejlődik napjainkban is.
Településünk 1997. július 25-én, várossá vált.
A turizmus mutatóival az országos rangsorban az első 10-ben vagyunk, de büszkék vagyunk arra is, hogy az ország egyik legbiztonságosabb, legtisztább, legvirágosabb városában élhetünk.
Településünk szlogenje: Meríts erőt a természet csodáiból! A mondatban benne van a természet egyik csodája a gyógyvíz, a meseszerű értékekkel bíró környezetünk, az erdők, a tavak, a táji változatosság. A Kis-Balaton páratlan természeti és történeti kincsei
Zalakaros egy középkori-koraújkori mezőváros, mely bebizonyította, hogy tud élni az adottságaival és lehetőségeivel.